Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola

A Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola Házirendje

Hivatalos Házirend letöltése

ugrás a fejezetek közt

A házirend célja, feladata

• A nevelőtestület és a diákönkormányzat által meghatározott házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését
• Elősegíti iskolánk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezértbetartása kötelező az iskolaközösség tagjai számára
• Egyaránt vonatkozik a tanulókra, a pedagógusokra, az iskola alkalmazottaira és a szülőkre, akik gyermekeik törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelességeket az iskolával szemben
• Elősegíti, hogy az iskolaközösség kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsa be mindenkor a társadalmi együttélés szabályait, viselkedjék méltóan intézményünk hírnevéhez
• Kétévente vizsgálja felül az igazgató, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. A felülvizsgálatot az igazgató kezdeményezi, melyet a nevelőtestület fogad el. A diákönkormányzatnak és aszülői munkaközösségnek véleményezési joga van a házirend módosításakor.
• Hozzáférhető az igazgatói irodában, a tanári szobában, a könyvtárban egy – egy példányban és az iskola honlapján.
• Ismernie kell mindenkinek, ezért a tanév elején az iskolavalamennyi új tanulója és dolgozója kap egy – egy példányt, melyet megőriz, azelső osztályfőnöki órán és szülői értekezleten pedig az osztályfőnök ismerteti az osztály és a szülői közösséggel. A tudomásul vételét aláírásával igazolja. A változásokról kivonatot kap.
• Az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt az alábbiakban szabályozza az iskola belső életét.

Munkarend

• A szünetek kezdő és befejező napjai megváltoztathatók, – tantestületidöntés alapján – hétvégi munkaszüneti napon való ledolgozással. Ezt az évesmunkatervben dokumentálni kell.
• A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, a tanévindítóértekezleten dönt a tantestület, melyet a munkatervben rögzítünk.
• Tanítás nélküli munkanap adható:
  • DÖK által szervezett programra 1 nap,
  • nevelési értekezletre;
  • tanulmányi kirándulásra;
  • nevelőtestületi továbbképzésre.
• A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkárnál, a pénztárban, a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda csak hívásra mehetnek be. Az aktuálisanadódó problémákat elsősorban az ügyeletes nevelővel kell megbeszélni.
• Rendkívüli esetben a tanulók azigazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik.
• Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, szünetben. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló.

Nyitva tartás, érkezés, távozás

• Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon 6:45 órától 17 óráig tart. A napközi és tanulószoba rendjét minden tanévben az órarendhez igazítva állapítjuk meg. A napközis tanulási idő 14:30-tól 15:30-ig, a tanulószoba 14:30-tól15:30-ig tart.
• A tanítás előtti gyülekezés helye a földszinti folyosó, 7:15-tőllehet az ügyeletes pedagógus engedélyével a tantermekben tartózkodni.
• Az alsóbb évfolyamok tanulói a kijelölt ügyeleti tanteremben 6:45– 7:15 között gyülekezhetnek. 7:15-kor a reggeliztető ügyeletes pedagógussal azebédlőbe mennek a reggeliző tanulók. Az ebédlőt 7:40-ig el kell hagyni.
• Az ebédelés rendje minden tanév elején az órarend függvényébenalakul. Ebédelni csak pedagógus felügyeletével lehet 13:30-ig.

Belépés és benntartózkodás rendje

• A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel be kell érniük az iskolába (Ne az iskola előtt gyülekezzenek!)
• A tanulók az iskolába érkezéskor, távozáskor, illetve az aznapielső találkozáskor a felnőtteket a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözlik.
• Az a tanuló, aki beérkezett az intézménybe, onnan csak szülője írásos engedélyével, személyes kíséretében, vagy az iskola pedagógusának engedélyével mehet ki, amíg az általa választott vagy számára előírt elfoglaltsága van. Az iskola engedély nélküli elhagyása súlyos fegyelmi vétség, következményét a házirend későbbi pontjai határozzák meg.
• Az iskola épületeiben, helyiségeiben, és az udvaron felügyelet nélkül nem tartózkodhat tanuló.
• A pedagógusoknak órájuk kezdete előtt legalább 15 perccel be kell érniük az intézménybe. Aki ügyeletes pedagógus első óráját helyettesíti, a reggeli ügyeletet is ellátja helyette. Egyéb esetekben a helyettesített óra után ügyel a helyettesítő.
• Az iskolai rendezvényeket, klubdélutánokat – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1 – 4. évfolyam számára 19 óráig, míg 5 – 8 évfolyamszámára 20 óráig tarthatunk. A farsangi diákbált, diszkót 20 óráig tarthatjuk.
• A tanulók kötelesek a folyosókon, lépcsőházakban haladófelnőtteket udvarias félreállással elengedni, és tisztelettel köszönteni. Azépületen belül nem lehet: szaladgálni, labdázni; másokat a közlekedésben akadályozni; a diáktársakat és a tanórát rendbontással zavarni. A lépcsőn a jobb oldalon kell haladni.
• Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.
• Ha a tanulónak a tanírási idő befejezése előtt kell távoznia aziskolából (orvoshoz, szüleihez stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét.

Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

• Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.
• A hivatalos és az iskolai élettel összefüggő ügyek intézésétől eltekintve –szülők, külső látogatók csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak az intézményben.
• A zavartalan munkavégzés érdekében – nyílt nap és a hivatalosügyek intézése kivételével – hozzátartozók az iskola helyiségeiben tanításiórákon, foglalkozásokon nem tartózkodhatnak. Szülők gyermekeiket csak az iskolaalsó folyosójára vezető ajtóig kísérhetik és a tanítást követően ugyanitt várhatják meg őket. Ez alól kivételt képeznek az első osztályosok, akiknek szülei szeptember végéig bekísérhetik gyermeküket a tanteremig.

Tanórák rendje

• A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg.
• A tanítás kezdete 8:00 óra
• A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanóra becsengetéstől kicsengetésig tart, a szünetek terhére nem folytatható. Ha az osztály hibájából késve kezdődik az óra, úgy a 45 perc átcsúszhat a szünetbe, de csak olyan mértékben (maximum 5 perc, illetve maximum a szünetfeléig hosszabbítható meg), hogy az a következő óra pontos kezdését ne akadályozza.
• Becsengetéskor a tanulók a teremben, a helyükön ülve, csendesen várják a pedagógust valamennyi órához szükséges felszerelésüket előkészítve. A tanítási órán, foglalkozásokon mindenkinek joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhasson, dolgozhasson, a munkában senki sem zavarhatja őket. A tanítási órák előkészítésében, lezárásában a tanító, osztályfőnök, szaktanárútmutatása szerint kell részt venni.
• Szünetekben a tanteremajtókat nem szabad becsukni, az ablakokat legfeljebb bukóra szabad kinyitni. Alsós évfolyamos tanuló nem nyithat- és zárhat ablakot.
• Testnevelés- és informatika órára az órát tartó pedagóguskíséretében mehetnek át a tanulók, a nyelvi laborban tartott órára aszaktanterem előtt, a szükséges felszereléssel gyülekeznek fegyelmezetten a tanulók Táskákat a bezárt tanteremben kell hagyni.
• A Köznevelésről szóló törvény 46.§ b pontjának értelmében a tanulónak részt kell vállalnia az iskola rendben tartásában. Ennek megfelelően a kötelességei:
  • a foglalkozás végeztével asztalát, székét, padját, illetve azöltözőt, zuhanyozót, ebédlőt tisztán, rendben hagyni;
  • a foglalkozás után a helyükről elmozdított bútorokat (székek, asztalok, padok) a helyükre visszatenni;
  • tanári (tanítói) felszólításra a tanórán használt szemléltető és segédeszközöket köteles a szertárból, tanári szobából a terembe és onnan a helyére visszavinni;
  • utolsó óra után a teremben rendet hagyni, a székeket a helyére igazítani, az ablakokat és a termet bezárni, a padokból a szemetet, ételmaradékot kiszedni
  E feladatokelvégeztetése valamennyi, de különösen az osztály számára utolsó órát tartópedagógus feladata és felelőssége. (Fokozott figyelmet kell fordítani atanterem rendjére, ha az osztály utolsó órája nem ebben a helyiségben van. A pedagógusok figyeljék az osztály órarendjét!)
• Alkalmanként (ünnepélyek, értekezletek, iskolán kívüli programokesetén) igazgatói döntés alapján rövidített órát tartunk, melynek csengetésirendjét előre ismertetjük.
• A tanítási órát, tanulószobai és napközis tanulási időt csak nagyon indokolt esetben szabad megzavarni.

Tanulmányi jegyek

Az első évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a másodikévfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanulókiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Haa tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülőbevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanulófejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azokmegszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

5 – jeles	a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni,
4 – jó	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni,
3 – közepes	a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni,
2 – elégséges	tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni,
1 – elégtelen	a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni.

A csengetés időrendje

órák		szünetek
0. óra	7.10–7.55	7.55–8.00	5 perc
1. óra	8.00–8.45	8.45–8.55	10 perc	tízórai
2. óra	8.55–9.40	9.40–9.55	15 perc	udvar
3. óra	9.55–10.40	10.40–10.55	15 perc	udvar
4. óra	10.55–11.40	11.40–11.50	10 perc	udvar
5. óra	11.50–12.35	12.35–12.45	10 perc
6. óra	12.45–13.30	13.30–13.35	5 perc
7. óra	13.35–14.20

Számonkérés

• Egy tanítási napon az osztályközösség csak két dolgozatot (olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi) írhat, melynek időpontját a szaktanár heti 1–2 órástantárgynál legalább a megelőző tanórán, kettőnél több heti óraszámútantárgynál legalább három tantárgyi órával előbb ismerteti, s azt ceruzával azosztálynaplóba is bejegyzi. Témazáró dolgozat megírásának időpontját aszaktanár az összefoglaló órán közli, tényét a naplóba ceruzával bejegyzi.
• A röpdolgozat, írásbeli feleletnek számít, minden felkészülésellenőrzésének, tehát előzetes bejelentés nélkül bármikor íratható.
• A szaktanár lehetőséget adhat a rosszul sikerült dolgozatismételt megírására, az általa megadott időpontban.
• Napi anyagból a helyettesítő tanár is írathat dolgozatot.
• Az osztály diákképviselője nyilvántartást vezet a kitűzött dolgozatokról és köteles a szaktanárnak időben jelenteni, ha az adott napra már2 más dolgozatot kitűztek, ebben az esetben a szaktanárok egymással egyeztetik dolgozatíratási szándékukat.
• A felszerelés és házi feladat hiányát óra elején jelenteni kell.
• A felszerelés hiánya miatt elmaradt órai munkát a tanuló köteles a következő tanórára füzetébe bemásolni, s ennek meglétét tanárának bemutatni. Felszerelés hiánya esetén óra végén a pedagógus írásban vagy szóban meggyőződhet arról, hogy a tanuló kellőképpen elsajátította az adott óra anyagát.
• A diák joga, hogy dolgozatát annak beszedésétől számított kéthéten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse a szaktanárnál megszokottrend szerint. A szülő a tanárral előre egyeztetett időpontban tekintheti meg a dolgozatot.
• A tájékoztató füzet hivatalos dokumentum, amit minden nap el kell hozni. Hiányát jelezni kell a tanárnak. A tájékoztató füzetbe beírt bejegyzéseket a szülővel 3 napon belül alá kell íratni, s a tanároknak haladéktalanul be kell mutatni. Ha a tanuló egy hónapban 3 alkalommal nem hozza el a tájékoztató füzetét, vagy nem íratja alá a bejegyzéseket, a szülőt azosztályfőnök írásban értesíti, az 5. alkalomnál pedig a tanuló a büntetésifokozat következő szintjét kapja.
• A tájékoztató füzetbe beírt jegyet, bejegyzést átírni, jogosulatlanul aláírni súlyos vétség, igazgatói fokozat jár érte.

Szolgáltatások, a térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, tankönyvellátás, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

Térítésmentes szolgáltatás

• napközi otthon, tanulószoba (az étkezés kivételével),
• diákigazolvány
• egy bizonyítvány
• egészségügyi ellátás a magasabb jogszabályok alapján
• könyvtárhasználat
• egyéni, illetve kiscsoportos, differenciált képességfejlesztésen való részvétel
• délutáni szakköri és sportköri foglalkozásokon való részvétel
• háziversenyeken való részvétel

Térítéses, illetve hozzájárulásos szolgáltatások

Az alábbi szolgáltatások díját a szülő fizeti, melynek csökkentéséhez, esetleges teljes átvállalásához az iskola alapítványitámogatással, ill. pályázati erőből hozzájárulhat.

A térítésköteles tevékenységek köre:

• levelezős versenyek részvételi díja
• táborok
• erdei iskola
• osztálykirándulás
• színház-, mozi- és kiállítás látogatás

Étkezési díj befizetése, visszafizetése, kedvezmények

• Az étkezési díjak befizetése az iskola honlapján megjelenő, a bejárati ajtóra kifüggesztett rend alapján történik.

Étkezési díj visszafizetése:

• A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül a GAMESZ intézkedik.
• Étkezést lemondani előző munkanapon 9:30-ig lehet személyesen vagy telefonon

Kedvezmények:

• Minden kedvezmény igénybevételére való jogosultságot megismerhetnek az érintettek. Információ kérhető az osztályfőnöktől, aziskolavezetéstől és az iskolatitkártól.

Óvó, védő rendelkezések

• A tanuló megjelenése és felszerelése legyen iskolába illő, azéletkornak megfelelő, tiszta, ápolt és gondozott (tilos az extrém hajviselet, a jó ízlést és közerkölcsöt sértő ruházat, feltűnést keltő ékszer –testékszer-, lakkozott, hosszú köröm, szem és hajfestés. A ruházat legyen az évszaknak megfelelő.) Ha e szabályt a tanuló egy hónapban 3-szor megszegi, a magatartásértékelésébe beszámít.
• Nem hozható az iskolába és iskolai rendezvényekre olyasmi, amely mások és saját testi épségében, ruházatában, környezetében kárt okozhat, amely a tanóra rendjét megzavarhatja. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, magnó, híradástechnikai és távközlési eszköz, nagy értékű ékszer, számottevőmennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad.
• Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.
• A tanuló nem hozhat, és nem tarthat magánál fegyvert, fegyvernek minősülő eszközt, petárdát és egyéb pirotechnikai eszközt, lézerfényt.
• Testnevelés órán karórát, gyűrűt, nyakláncot, nagyméretű, lógófülbevalót viselni balesetveszélyes és tilos.
• Testnevelés órán a tanulók kötelesek az iskola által előírt felszerelést viselni: fehér póló, sötét nadrág, tornacipő, s a hosszúhajú tanulóknak össze kell fogniuk a hajukat.
• Az iskola számítógépes szerverén keresztül adatforgalomban csakolyan tartalmú anyag megnyitása, futtatása engedélyezett, amely összhangban van a közoktatási törvény, a tanulók erkölcsi fejlődésére vonatkozórendelkezéseivel. Ennek teljesülése érdekében az iskola korlátozhatja azon oldalak le- és feltöltését, amelyek a törvényi elvárásoknak nem felelnek meg. E szabály tanulói megszegése fegyelmi büntetést von maga után, melyről a nevelő testület dönt.
• Azon a napon, amikor technika-, kémia-, vagy rajzóra van, lehetőség szerint olyan ruhát viseljenek a tanulók, melynek nem árt, ha szennyeződik, rongálódik (esetleg köpeny, kötény, fedő-póló), a ruházatban esett rongálódásért az iskola felelősséget nem vállal.
• Ünnepi alkalmakkor ünnepi öltözékben kell megjelenni (ünnepiöltözék: lányoknak sötét szoknya, vagy nadrág és fehér blúz, fiúknak sötétnadrág és fehér ing, az öltözékhez illő cipővel) E szabály megszegése 4.osztálytól magatartási szankciót von maga után.
• A pedagógusoknak is az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni.
• Az iskola dolgozói és tanulói nem viselhetik és nem használhatják semmilyen céllal önkényuralmi rendszerek jelképeit, és az államigazgatásiszervek által betiltott szervezetek jelvényeit.
• A kötelező tanfelszerelésen (ezekről a pedagógusok szeptemberben az első órákon tájékoztatják a tanulókat) kívül nem hozhat magával semmit a tanuló, az ennek ellenére behozott tárgyakért, értékekért az iskola nem vállal felelősséget.
• Az iskolában, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tilos a dohányzás, szeszesital, energia ital fogyasztása, egyéb egészségkárosító és tudatmódosító anyagok (pl. kábítószer) használata.
• Az iskolába tökmagot, szotyolát, egyéb szennyező ételeket behozni nem szabad. A tanulók az iskolában és rendezvényein nem fogyaszthatnak kólát, energiaitalt, rágógumit, nyalókát. Igyekezzenek tízóraira tápláló és egészséges ételeket hozni, az édesség fogyasztását otthonra korlátozni.
• Az eddig felsoroltak az iskolán kívül tartott tanóraifoglalkozásokra és kirándulásokra is vonatkoznak.
• Az iskola tisztaságáért és rendjéért mindenki felelős, ezértcsere cipő használata elvárható.
• Nem szabad az ablakba, radiátorra, asztalra ülni, az udvaron balesetet okozni képes dolgokat, követ, faágat dobálni, az épület ablakain bármilyen tárgyat ki- illetve bedobni.
• Ha valamely gyermek egy másik osztálybeli iskolatárssal szeretne beszélni, szünetben kihívhatja osztályterméből, de egymás osztályaiba ne menjenek be a tanulók.
• Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a köznevelési törvény 45. és 46. §-ában meghatározott jogok érvényesüljenek.
  Az általános emberi együttélési szabályokat kötelező betartani. Nem megengedettaz önbíráskodás, tiszteletben kell tartani az iskola dolgozóinak, tanulóinak emberi méltóságát, személyiségi és magánélethez való jogát. Ezeket az általánoskötelességeket a köznevelési törvény tartalmazza.
• A kötelességek súlyos, vagy ismétlődő megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a köznevelési törvény 58.§-a tartalmazza.
• A felszerelések, használati eszközök védelme érdekében ez elsőemeleten lévő folyosón és az udvaron videokamerás megfigyelő rendszer működik.
• Bármilyen rendkívüli esemény észlelésekor, például, ha baleset történik, haladéktalanul szólni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

Baleset esetén az iskola dolgozóinak teendője:

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történőnevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden pedagógus Köznevelési Törvényben meghatározottfeladatát képezi az, hogy:

• a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségükmegőrzéséhez a szükséges
• ismereteket átadja, és az ismertetés tényét tartalmát és időpontját dokumentálni kell az osztálynaplóban
• ezek elsajátításáról meggyőződjék
• ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

• Minden iskolai év kezdetén, valamint kirándulások előtt és szükség esetén bármikor, minden iskolai csoportban – a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodva – ismertetni kell az egészségük és testiépségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és elvárhatómagatartásformákat.

Abban az esetben, ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozópedagógus kötelessége a tudása szerinti elsősegélynyújtás.

Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást diák észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az iskola pedagógusa, vezetője –vagy a helyettese – figyelmét haladéktalanul felhívni.

A gyermek balesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az iskolaigazgató ellenőrzi.

A pedagógus kötelezettségei körébe tartozik az iskolán kívül szervezett rendezvények, kirándulások során:

• a gyermekek testi épségének a megőrzése
• balesetveszély maximális elkerülése, elhárítása, megszüntetése.

A szervezett, iskolán kívüli program során, a pedagógusfelelős, a gyermekek testi épségéért.

Az intézményben történt rendkívüli eseménynél, az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen.

Tűz-, illetve bombariadó esetén az iskola érvényes Tűz- és bombariadó-terve szerint kell eljárni.

Eljárás bombariadó esetén:

Bombariadó esetén az igazgató vagy az ügyeletes vezető a rendőrség utasítása szerint jár el. Ha a rendőrség az épület kiürítését rendeli el, akkor a tűzvédelmi szabályzatban lévő elvonulási terv szerint kell azépületet kiüríteni.

Szükséges teendők bombariadó esetén:

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának robbantással történő fenyegetés jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával. Senkinek sincs joga a fenyegetést elhallgatni vagy komolytalannak minősíteni. A robbantással történő fenyegetésről azonnal értesíteni kell a rendőrséget.

A robbantással történő fenyegetés után az igazgató, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezető utasításai szerint el kell kezdeni azépület kiürítését a tűzriadó tervben leírtak szerint.

A rendőrség helyszínre érkezéséig a szükséges biztonságiintézkedések megtételét az intézmény vezetője, ezt követően pedig a rendőrségilletékes vezetője irányítja. A bombariadó miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napon – lehetőleg szombaton – be kell pótolni.

Az intézmény bombariadóra készült intézkedési terve azalábbi megelőző intézkedéseket, feladatokat tartalmazza (a robbantásos vészhelyzet kialakulásának megakadályozására):

• a robbantással való fenyegetés vételével kapcsolatos feladatokat,
• a veszélyeztetett épület kiürítésével kapcsolatos teendőket,
• a rendőrség (tűzszerészek) fogadásával összefüggő feladatokat,
• az esetleges robbantás következményeinek enyhítését célzóteendőket,
• a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosultfelelős vezetők megnevezését.

A robbantással történő fenyegetésről azonnal értesíteni kell a rendőrséget. A rendőrséggel közölni kell:

• az intézmény nevét,
• a fenyegetést bejelentő dolgozó nevét, beosztását,
• a távbeszélő állomás hívószámát, ahonnan a bejelentés történik,
• a fenyegetett létesítmény pontos címét,
• a fenyegetés idejét és módját,
• a közölt robbantás várható idejét,
• a fenyegetésben közölt gyanús csomag vagy tárgy meglétét, helyét, leírását, a veszélyeztetett épületben tartózkodó személyek számát.

A veszélyeztetett épület kiürítésével kapcsolatos teendők:

A robbantással történő fenyegetés vétele után az iskolaigazgatója elrendeli a bombariadót, és erről tájékoztatja a veszélyeztetettépületben tartózkodó pedagógusokat, diákokat és dolgozókat.

A bombariadóval történő riasztás után gondoskodni kell arról, hogy a veszélyeztetett épületből a tanulók és a dolgozók a legrövidebb időn belül eltávozzanak, valamint arról, hogy az illetéktelen személyeket azépülettől távol lehessen tartani.

• A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből valókivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, várakozásért a tanulók részére tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.
• Az épületben tartózkodó dolgozók értesítésére, az épület őrzésére és az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozására az igazgató aziskola dolgozói közül a helyszínen megbíz valakit. A megbízott dolgozóknak a rendőrség megérkezéséig kell a feladatokat ellátni.
• Az épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:
• Az épületből minden tanulónak, látogatónak távoznia kell, ezértaz órát, foglalkozást tartó tanárnak a tantermen kívül (pl. mosdó stb.) tartózkodó gyerekekre is kell gondolnia!
• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozottszemélyeket segíteni kell!
• A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy ellenőrizze nem maradt-e tanuló az épületben.
• Távozáskor az ajtókat, ablakokat nyitva kell hagyni az esetlegesrobbantás hatásának csökkentése végett.
• A saját táskáját, felszerelését mindenki vigye magával.

A kijelölt várakozási területeket a tanulók és az őket kísérő nevelők csak az igazgató utasítására hagyhatják el.

Az intézménybe érkező rendőrség (tűzszerészek) fogadásával összefüggő feladatok:

A robbantással történő fenyegetés bejelentése után aziskolába érkező rendőröket (tűzszerészeket) az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt dolgozója tájékoztatja az alábbiakról:

• a fenyegetés óta lezajlott események,
• a veszélyeztetett épület jellemzői,
• az épület szintenkénti helyszínrajza,
• az épületőrzési, beléptetési rendje,
• az épületben tartózkodók létszáma, életkora,
• a bombariadó gyakorisága,
• az esetleges gyanúsított kör,
• az épületben tartózkodó külső személyek,
• az épületben található veszélyes anyagok,
• a közművezetékek helye

A rendőrség (tűzszerészek) helyszínre érkezését követően a rendőrség illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a továbbibiztonság érdekében. A rendőrség vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

A mobiltelefon és egyéb digitális, infokommunikációs eszköz tanórai és egyéb foglalkozásokon való használatának szabályai

• A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet, amely a tanítás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja.
• A tanítási órákon a diákok számára audióeszközök, mobiltelefon, valamint a tanítás időtartama alatt Bluetooth hangszóró és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos.
• A tanulók a tanórán mobiltelefonjaikat csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál, kivéve, ha azt a pedagógus kérésére az órán használhatják.
• A tanulók, a saját tulajdonukban lévő infokommunikációseszközöket (mobil, tablet, laptop stb.) tanítási órán csak a pedagógusengedélyével, illetve felszólítására használhatják.
• Az iskola tulajdonát képező infokommunikációs eszközöket, a tanulók, csak a pedagógus jelenlétében és irányításával használhatják.
• Amennyiben a tanuló mobiltelefont hoz magával, azt kikapcsoltállapotban, a táskában kell tartani. Ha a tanuló ezt megszegi, a készüléket elvesszük és csak a szülőnek adjuk vissza.
• Különösen indokolt esetben, előzetes engedély (osztályfőnök, igh., ig.) után tanári felügyelet mellett telefonálhat a tanuló.
• Az intézmény területén, az ebédlőben, iskolai rendezvényeken felvételt, fényképet készíteni csak pedagógusi engedéllyel lehet.
• Az iskola pedagógusai mobiltelefonjukat a tanítási órák alatt némítsák le, vagy ne vigyék magukkal a tanterembe.

Az iskola helyiségeinek, felszerelésének használata

• A fizika-kémia, számítástechnika, fejlesztő, könyvtár, nyelvilabor, rajz, technika és a testnevelés tantermekben csak tanári felügyelet mellett lehet tartózkodni, ezek a termek szünetekben tanári felügyelethiányában zárva vannak.
• A szünetekben és az ebédlőben a tanári felügyeletet az ügyeletestanárok biztosítják az év elején kialakított rend szerint.
• A termek és a felszerelések a szakos tanárok engedélyével vagy felügyeletével használhatók.
• A tanórán kívüli, illetve az alkalomszerű délutáni foglalkozásokcéljára az iskola termeit az osztályok vagy a szakkörök vezetői kérhetik el, a foglalkozásoktanári felügyelet mellett zajlanak le.
• Az iskola könyvtára igénybe vehető kölcsönzés és helyben olvasáscéljára, a nyitva tartási idő a könyvtár mellett a falra kiakasztva megtalálható.
• Az iskola udvara a tanítás után (ha nincs szakóra vagy délutániszervezett elfoglaltság), szülői engedéllyel, saját felelősségre használható, ha az időjárás ezt lehetővé teszi.
• Az iskola létesítményeinek használata közben be kell tartani az év elején (osztályfőnöki órán) ismertetett munkavédelmi, balesetmegelőzési és tűzvédelmi előírásokat.
• Az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek, eszközeinek rendeltetésszerű használata kötelező, Minden károkozást azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek, ill. a gondnoknak. Szándékos károkozás esetén – külön szabályzatban meghatározott mértékben – 11/1994.(VI:8) MKM rendelet, köznevelési törvény 59. § és a Ptk. – a szülőknek anyagi felelősséget is kell vállalniuk gyermekük tettéért. A szándékos károkozás fegyelmi büntetést von maga után és anyagi felelősség viselésével jár.

A tanórán kívüli tevékenységek rendje

• A tanulók érdeklődésüknek és szükségleteiknek megfelelően szakkörökre, énekkarra, tömegsportra, gyógytestnevelésre, fejlesztőfoglalkozásokra, korrepetálásra, előkészítőkre, hittanoktatásra járhatnak, ilyenek szervezését kezdeményezhetik. Szakkörök, előkészítők, esetében jelentkezésre minden év szeptember közepéig van mód a foglalkozást vezető pedagógusnál. Tömegsportra, gyógytestnevelésre, hittanra és korrepetálásra a tanév folyamán bármikor lehet jelentkezni, fejlesztésre a fejlesztő pedagógusok osztják be a tanulókat.
• A diákok délután 4 óráig kötelesek az intézményben tartózkodni, részt venni a délutáni foglalkozásokon. Ez alól a szülő kérésére, az igazgatófelmentést adhat, ami bármikor visszavonható indokolt esetben.
• A tanórán kívüli foglakozásokra a diákok a kiküldött írásosnyomtatványon vagy a tájékoztató füzetben a szülő aláírásával jelentkezhetnek.
• A felvétel után a foglalkozásokon való részvétel egész tanévben kötelező.
• Tanítási idő után a diákok csak pedagógus felügyelete mellett maradhatnak a nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokon.
• Minden tanév májusának első hetében, levélben tájékoztatjuk aszülőket a következő tanévre vonatkozó szolgáltatásainkról, melyre várjuk aszülő írásbeli szándéknyilatkozatát, ennek ismeretében készülünk atanulócsoportok kialakítására. A napközis és tanulószobai felvételnél ajogszabályi előírásokat vesszük figyelembe. Ugyanezen határidővel kelljelentkezni a szlovák nyelv tanulására is.
• Felső tagozaton tanulószobai felügyelet biztosított.
• A napközis és tanulószobát igénylő tanulónak nem kötelező aziskolai étkezést igénybe venni.
• Minden gyermek számára kérhet a szülő napközis /háromszori/étkezést, vagy csak ebédet, illetve ebédet és uzsonnát vagy ebédet és reggelit.Ha ezt nem veszi igénybe, hozhat magával ételt, esetleg haza mehet ebédelni. Ezutóbbi esetben azonban felügyelete és annak felelőssége alól a tanuló utolsóórája és az iskolába visszaérkezése közti időtartamban az iskola mentesül. Atanulási idő kezdetére a tanulónak vissza kell érnie. A visszaérkező tanulóköteles bejelenteni megérkezését a csoportját felügyelő pedagógusnak.
• A napközis és tanulószobai szolgáltatás igénybevételét a szülőtanév közben is kérheti, ha a törvényi létszám ezt lehetővé teszi, az iskolateljesíti a szülői kérést.
• A gyermek beíratását, ill. a tanév közbeni kimaradását a szülőnekírásban kell kérnie az iskola vezetőjétől.

Napközi foglalkozás rendje

• A napközis foglalkozások az utolsó tanítási óra befejeztévelkezdődnek és 16 óráig tartanak, utána ügyeletet biztosítunk 16:30 óráig.
• Az utolsó tanítási óra után a tanulók a kijelölt terem előttvárják a napközis nevelőt.
• Csoportosan, a nevelő irányításával fogyasztják el ebédjüket, az ebédeltetési rendnek megfelelően. Ebédelni a negyedik, ötödik, hatodikóra után lehet.
• Felügyeletet biztosítunk a tanítási szünetekben szülői igényszerint a gyermekek részére, az iskola pedagógusainak bevonásával. 10 fő alattétkezést nem biztosít az étkeztető.
• Nyári szünet alatt a fenntartó szervezi meg a tanulókfelügyeletét.
• Az ebédet az ebédlőben, az uzsonnát a tanteremben fogyasztják ela tanulók, csomagolatlan ennivalót a teremből nem vihetnek ki.
• Az ebéd és a tanulás között, a szabadidős tevékenység helyszíneaz iskola épülete, udvara, vagy környéke.
• A tanulási idő 14:30 – 15:30-ig tart, ezt mindenkinektiszteletben kell tartani. Ezért kérjük a szülőket, hogy ez idő alatt csaknagyon indokolt esetben jöjjenek gyermekeikért.
• A napközis csoportot a tanulók csak a rendszeres délutáni foglalkozásaikidejére hagyhatják el, vagy esetleg a szülő előzetes írásbeli (üzenő füzetben)vagy személyes kérésére, ha a szokásostól eltérő időben kívánja hazavinnigyermekét.

Tanulószoba rendje

• Tanítás befejeztével a tanulók a felső folyosó kijelölt helyéngyülekeznek, majd pedagógus felügyeletével mennek át ebédelni. Otthon is lehetétkezni, majd 14:30-ra vissza kell jönni az iskolába.
• A foglalkozások hétfőtől péntekig 14:30-től 15:30-ig tartanak.
• A tanulás hatékonyságának biztosítása érdekében célszerű atanulószobát minden nap igénybe venni, a beiratkozott gyerekek távollétéről aszülőnek írásban előre kell tájékoztatnia a tanulószoba vezetőjét. Írásbanelőre kell jelezni azt is, ha a szokásostól eltérő időben távozik atanulószobáról a gyermek az adott napon.

Ebédlő – étkezés rendje

• Az alsós és felsős tanulócsoportok minden évben az előremegbeszélt időpontban reggeliznek és ebédelnek, minden esetben nevelőkíséretével vonulnak az ebédlőbe.
• Ebédelni a negyedik, ötödik, hatodik óra után lehet pedagógusfelügyeletével.
• Az ebédlőben fegyelmezetten, csendben, a kulturált étkezésszabályait betartva kell étkezni, a használt edényeket a tálcán visszavinni. Arendbontó tanulók figyelmeztetésben részesülnek.

A tanulók kötelességei

Minden tanuló kötelessége, hogy

• betartsa a házirend utasításait;
• részt vegyen a kötelező és a választott tanítási órákon, valaminta tanórán kívüli foglalkozásokon;
• eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezettmagatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek;
• megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, aziskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, az iskolaszabályzatainak előírásait;
• az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberiméltóságát és jogait tartsa tiszteletben;
• óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát;
• sajátítsa el és alkalmazza az egészségét védő ismereteket,továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy másalkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokatveszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyibenállapota lehetővé teszi –, ha megsérült;
• őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje arábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskolalétesítményeit, felszereléseit;
• írja be minden érdemjegyét az ellenőrzőjébe, azt a szaktanárral,majd szüleivel írassa alá;
• jelentse az tájékoztató, a felszerelés, a házi feladat hiányát,melyet a szaktanár a naplóba bejegyez.

A tanulók jogai

Minden tanuló joga, hogy

• adottságainak, képességeinek megfelelően tanuljon, szabadon válasszon a szakkörök közül, egészségügyi állapotának megfelelőengyógytestnevelésben, fejlesztésben részesüljön;
• napközi otthoni vagy tanulószobai ellátásban részesüljön;
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,a vizsgálatok időpontjáról min. 2 nappal korábban tájékoztatást kapjon;
• a tanulók problémás ügyeikkel felkereshetik a szaktanárokat, azosztályfőnököt, a diákönkormányzatot, a diákönkormányzatot segítő tanárt, agyermekvédelmi felelőst, az igazgatóhelyettest, az igazgatót vagy a szülőimunkaközösséget;
• a diákönkormányzat, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős ésa pedagógusok segítségével tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekről, éshozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz;
• személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintődöntések meghozatalában, a diákönkormányzat munkájában. A diákönkormányzatnakosztályonként 2 képviselője van, őket az osztályközösség titkos szavazássalválasztja meg szeptemberben, megbízatásuk tanév végéig szól, de abban azesetben, ha az osztály nem elégedett munkájukkal, akkor évközben le lehet őketváltani;
• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleménytnyilváníthasson, javaslatokat tehessen az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákkeretében, a diákönkormányzatnak személyesen vagy a képviselők útján, apedagógusoknak, ha erre a tanórán alkalom nyílik, vagy személyes beszélgetéssorán, a tanórákon kívül;
• ismerje érdemjegyeit, felvilágosítást kérjen szaktanáraitól,osztályfőnökétől, mely során egyeztetik a naplóban és az ellenőrző könyvbenszereplő jegyeket. A megíratott röpdolgozatokat maximum egy héten, atémazárókat maximum tíz napon belül kapja kézhez, a szaktanár köteles beírni azérdemjegyet a naplóba. (Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók,összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végiosztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozónaplóban meg kell különböztetni – piros színnel – más érdemjegyektől);
• témazáró dolgozat megírásának idejét az összefoglaló órán megtudja;
• a tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig(félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. (Javításilehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanárpedagógiai szempontok alapján dönt.) Az osztályozó értekezletet megelőző utolsó5 napban féléves /egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatotíratni, csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Az előre bejelentett írásbelitémazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírásalapján indokoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követően pótlódolgozatot köteles írni. (A dolgozat nehézségi foka azonos az osztály általmegírt dolgozattal);
• javító dolgozat íratása a szaktanár és a tanuló közösmegegyezésen alapul. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyikövetelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatniköteles. A javító dolgozat, javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csakjavító lehet. Javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet;
• a tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék atantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek valómegfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok;
• az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egyvagy két tantárgyból nem teljesítette, (elégtelen osztályzatot kapott) és anevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egyidőben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyikövetelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről. (A független vizsgabizottságelőtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követően 15 napon belülaz igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető).

A diákok jogképviselete, diákönkormányzat:

• A diákönkormányzat a törvényi előírásoknak megfelelően gyakoroljadöntési, egyetértési és véleményezési jogát.
• A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálják az iskolahirdetőtáblái, melyeken a fontosabb programok, felhívások szerepelnek
• A diákönkormányzat gyűlésein folyamatosan, osztályfőnöki órán évelején egyszer tájékoztatunk minden diákot jogaikról és kötelességeikről
• A diák egyrészt saját maga képviselheti és érvényesíthetiérdekeit, jogait, vagy képviselői útján, akik a diákönkormányzatban vesznekrészt. Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényesképviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskolavezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
• A diákönkormányzati képviselők feladata, hogy rendszeresen résztvegyenek a diákönkormányzat megbeszélésein, tájékoztassák az osztályt ameghirdetett programokról, eredményekről, képviseljék osztályuk véleményét,hozzanak ötleteket, programjavaslatokat, tartsák nyilván a dolgozatok várhatóidőpontját.
• A tanulók nagyobb közösségét érintő ügyek eldöntése előtt adiákönkormányzat véleményét ki kell kérni. (Nagyobb közösségnek az iskolatanulóinak 50%-a számít.)
• Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 11.§ (1)bekezdése a) – d) pontjaiban meghatározott jogaikat, csak az iskolai tanévmegkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
• Az iskola valamennyi tanulója érdekében a diákönkormányzat járhatel
• Ha a diákönkormányzat, illetve a szülői munkaközösség jogait nemtartja be az iskola nevelőtestülete, akkor törvényességi kérelemmel fordulhataz iskola fenntartójához 15 napon belül, az iskola fenntartójának határozata 30napon belül megtámadható a bíróság előtt (Ez nem vonatkozik az egyes tanulókatérintő jogvitákra.)
• A tanulók elleni fegyelmi büntetések ügyében jogorvoslati kérelemnyújtható be a büntetést kiszabó testülethez.
• A diákönkormányzat az év elején dönt egy tanítás nélküli munkanapprogramjáról.

A tanulók dicsérete, jutalmazása és büntetése

Egyéni jutalmazások

Tanév végén jutalmazzuk azokat a tanulókat, akik:

• kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt érnek el,
• eredményes kulturális tevékenységet folytatnak,
• kimagasló sportteljesítményt érnek el,
• a közösségi életben tartósan jó szervező és irányítótevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végeztek.

Formái:

• könyvjutalom
• tárgyjutalom
• oklevél

Dicséretben részesülhet az a tanuló,

1. aki képességeihez, önmagához képest kitartóan jó teljesítményt mutat
2. akinek a magatartása és szorgalma példamutató
3. akinek a közösségi vagy tanulmányi munkája kiemelkedő
4. aki sportversenyeken eredményesen szerepel
5. aki eredményes kulturális tevékenységet folytat
6. aki tanulmányi versenyen eredményesen vesz részt
7. aki öregbíti az iskola hírnevét

A dicséretek formái

1. Szaktanári dicséret
2. Osztályfőnöki dicséret
3. Igazgatói dicséret
4. Nevelőtestületi dicséret
5. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni
6. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola.

Osztályközösségek jutalmazása – Iskolai magatartási verseny

Minden órán jegyet kapnak az osztályok, a győztes év végéntanulmányi kiránduláson vehet részt, ha 4:00-nél jobb átlagot ér el. (Helyérőlés idejéről az osztályközösség az osztályfőnök vezetésével dönt.) Az átlagok kiszámítása május végén történik.

Büntetésben részesül az a tanuló,

1. aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi
2. aki igazolatlanul mulaszt
3. aki tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít

A büntetés módjai

Fegyelmező intézkedések:

• szóbeli figyelmeztetés
• írásbeli figyelmeztetés;
• szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás
• igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás
• nevelőtestületi megrovás
• fegyelmi eljárás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elveérvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – ellehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és ezt a szülő tudomásárakell hozni.

A tanuló súlyoskötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kelltekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

• az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
• sérülést okozó, veszélyes tárgyak iskolába, iskola általszervezett programokra hozatala
• az egészségre ártalmas szerek (pl. dohány, szeszesital,energiaital, drog…stb.) iskolába hozatala, fogyasztása;
• a szándékos károkozás;
• az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságánakmegsértése;
• ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyvalapján bűncselekménynek minősülnek.

(ld. KT 58. §-a, továbbá a nevelési és oktatási intézményekműködéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, valamint ennek 2008. XII. 9.napjától hatályos módosítása (32.§).)

Alapelvek

• Egy vétségért egy fegyelmi büntetés adható
• A kötelességszegést hitelt érdemlő módon be kell bizonyítani
• Figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét,az elkövetett cselekmény súlyát
• A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egésze, vagy ezzelmegbízott tagjai hozzák, fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorútanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kellhallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja.Fegyelmi tárgyalásnál jelen lehet a kiskorú törvényes képviselője, az iskolaigyermekvédelemmel foglalkozó személy, s a tanuló osztályában tanító valamennyiszaktanár, tanulószoba és a gyermek által választott kötelező vagy szabadonválasztott foglalkozások vezetője, a gyermek fejlesztő pedagógusa., Fegyelmieljáráskor a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. A fegyelmi eljárásakkor is lefolytatható, ha a diák vitatja a kötelességszegést, ha a körülményektisztázása ezt megkívánja.
• Továbbá a 2011. évi CXC Kntv. 58. § ide vonatkozó pontjai.

A büntetőjogi és fegyelmi eljárás hatálya alá nem tartozó cselekményekmegelőzésének, kivizsgálásának, elbírálásának elvei és intézkedései

• Ha a tanuló, az iskola pedagógusa vagy más alkalmazottja ellenirányuló közösségellenes cselekményt követ el, vagy azzal fenyegetődzik, aziskolai, közösségi együttélés szabályaival alapvetően ellentétes magatartásttanúsít, amely sérti az iskola helyi normáit és a nevelésioktatási folyamatbanrésztvevő tanulók és pedagógusok alapvető érdekeit.
• Ha a tanuló által elkövetett közösségellenes magatartás vagy azazzal történő fenyegetés büntetőjogi felelősség hatálya alá tartozik, a szükségeshatósági (mentők, családsegítő) bejelentést haladéktalanul be kell nyújtani.
• Ha a közösségellenes magatartás fegyelmi eljárás hatálya alátartozik, a fegyelmi eljárást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belülmeg kell indítani.
• Ha a közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetésnem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, akkor az intézményigazgatója a cselekményről szóló tudomásszerzéstől számított öt napon belülvizsgálatot kezdeményez a közösségellenes magatartást vagy az azzal történőfenyegetést vélhetően megvalósító tanuló ellen, amelybe bevonja a tanulószüleit.
• A vizsgálat lefolytatására az intézmény igazgatója három fősbizottságot hoz létre, amelyet maga vezet.
• A vizsgálat alapján a bizottságnak meg kell ítélnie, hogycselekedetével a tanuló megvalósította-e a közösségellenes magatartást vagy azazzal történő fenyegetést.
• A vizsgálatban a bizottságnak meg kell állapítania, hogy azelkövetett cselekmény büntetőjogi vagy fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik-evagy sem. Az elbíráláskor figyelembe kell venni, hogy a cselekmény milyenmértékben veszélyezteti az iskolaközösség vagy osztályközösség működését, aziskolai nevelő-oktató munka nyugodt folytatásának feltételeit, milyen tanulói,pedagógusi, munkavállalói körre jelent fenyegetést, milyen mértékben állszemben a szokásos társadalmi, iskolai kommunikációs eljárásokkal, valamint ahelyi szokásrenddel.
• A vizsgálatnak és az alkalmazandó intézkedéseknek a továbbihasonló cselekedetek megelőzését, valamint a közösségellenes magatartástmegvalósító tanuló elszigetelését, az iskolai közvélemény elítélő motivációjátkell szolgálniuk.

Anyagi felelősség

A diák által szándékosan vagy fegyelmezetlensége általokozott kárt a szülőnek kell megtérítenie (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvénekszabályai és a 2011. CXC. évi 59. § ide vonatkozó pontjai).

Magatartás és szorgalom értékelése

Magatartás osztályzattalértékeljük az iskolában és az iskolai programokon tanúsított kulturáltviselkedést a felnőttekkel és társakkal, valamint a közösségben és aközösségért végzett munkát.

Az iskolában a magatartás értékelése

Magatartás jegy

5 – példás	Fegyelmi vétsége nem volt, a házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik és beszél; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet.
4 – jó	Fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait a tőle elvárható módon jól teljesíti; a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője, vagy megrovása; óvja, védi az iskola felszerelését, a környezetet; durva beszédet kerüli.
3 – változó	Tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el, az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, osztályfőnöki intője van; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott 1–2 órát.
2 – rossz	Az iskolai házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, beszél; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; 3 óránál többet mulaszt igazolatlanul; 6 óránál több késése van; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetveosztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak azegyüttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A késések, igazolatlan mulasztások, a beírások a fentieketaz osztályozó értekezlet döntése alapján módosíthatják.

Szorgalom osztályzattalértékeljük a képességeknek megfelelő tanulmányi munkát, felkészültséget ésaktivitást az órán, valamint a felszerelés meglétét.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

Szorgalmi jegyek

A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, ateljesítmény alapján és a nevelőtestülettel történt egyeztetés után mindenhónap végén érdemjeggyel értékeli. Ez az első osztályosoknál a második félévtőlkezdődően történik.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnökaz érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitásesetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és abizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésénekkövetelményei a következők

5 – példás	Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
4 – jó	Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.
3 – változó	Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja; önálló munkában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
2 – hanyag	Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetveosztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak azegyüttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Az iskola hagyományos jutalmazási formái

• szaktanári dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,
• nevelőtestületi dicséret,
• dicséret szaktárgyi teljesítményért, könyvvel jutalmazható,
• dicséret példamutató magatartásért, könyvvel jutalmazható,
• dicséret kiemelkedő szorgalomért, könyvvel jutalmazható.

1. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kiváló tanulmányi eredményt értel Jókais Diák kitüntetést kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskolaközössége előtt vehet át.
2. A kiemelkedő eredménnyel végzett, egységes helytállást tanúsító együttes munkátaz tanulói közösségek számára csoportos dicsérettel jutalmazhatjuk.
3. A ballagási ünnepségen, a több éven keresztül kimagasló tanulmányi eredményt elértvagy kimagasló közösségi munkát végzett tanulók könyvjutalomban és/vagy oklevéljutalomban részesülnek.
4. A ballagási és tanévzáró ünnepélyen oklevéllel köszönjük meg azoknak a szülőkneka lelkiismeretes munkáját, akik több éven át segítették azosztályközösséget és az osztályfőnököket.
5. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat,a 4,5 felettiek oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközössége előtt vehetnek át.
6. Az iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,bemutatókon
   eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A dicséretet írásba kell foglalni, és ezt a szülő tudomásárakell hozni.

A tanuló távolmaradása és annak igazolása

A mulasztások igazolásával kapcsolatos iskolai szabályok

1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekrőlvaló mulasztását az időtartamra vonatkozó orvosi vagy szülői igazolássaligazolni. Ha a tanuló az iskola által szervezett rendezvényeken (pl. ballagás,egyéb rendezvényeken való szereplés) évente 2 vagy több alkalommal igazolásnélkül nem vesz részt, magatartása négyesnél jobb nem lehet félévkor, illetveév végén.
2. A mulasztás első napjának délelőttjén a tanuló szülőjének, gondviselőjénektájékoztatnia kell a tanuló osztályfőnökét a hiányzás okáról pl. a titkárságonhagyott üzenet formájában.
3. A mulasztást követő első napon a tanuló köteles mulasztását osztályfőnökénekigazolni. Az igazolást a tájékoztató füzetben kell bemutatni. Külön laponhozott orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha azt a szülő isaláírta.
4. A mennyibena tanuló a mulasztást követő öt munkanapon belül nem hoz igazolást, mulasztásátigazolatlannak kell tekinteni. Az osztályfőnöknek nem kötelessége az igazoláshiányára felhívni a szülő figyelmét.
5. Előre látható mulasztást az osztályfőnöknek előre kell bejelenteni. Rendkívülicsaládi eseményen való részvételt (például közeli hozzátartozó esküvője,temetése) az osztályfőnök nem tagadhat meg. Hétfői és pénteki tanítási napróltávolmaradást csak az igazgató engedélyezhet.
6. Három tanítási napot meg nem haladó időre a szülő előzetes kérésére azosztályfőnök elengedheti a tanulót, ha a mulasztás okozta tanulmányi hátrány–az osztályban tanító tanárok véleményére alapozott megítélése szerint –behozható, továbbá a tanuló magatartása nem zárja ki ezt a kedvezményt.
7. Három tanítási napot meghaladó idejű szülői kikérésre csak az iskola igazgatója adhatengedélyt, az osztályfőnök véleményének meghallgatása után. Az igazgató számáraa kérvényt írásban kell benyújtani, az engedélyt vagy az elutasítást – abenyújtást követő ötödik tanítási napon belül – a szülő írásban kapja meg.
8. Ha a kiskorú tanuló bejelentés nélkül három napot meghaladóan távol marad aziskolától, osztályfőnöke (vagy megbízottja) fölveszi a kapcsolatot a szülőkkel.
9. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolástkell hoznia.
10. 8. osztályos tanuló három alkalommal hiányozhat iskolalátogatás vagyhivatalos ügy intézése (pl. felvételi) miatt, melyet a szülő előre írásbanjelez, s melyről a látogatott iskolából igazolást hoz.
11. Egy tanítási héttel azt megelőzően, hogy a tanuló valamely tantárgyból eléri a 30%-os mulasztási határt, illetve két héttel azt megelőzően, hogy a tanulóeléri az összesen 250 órás mulasztási határt, a kiskorú tanuló szüleitírásban figyelmezteti osztályfőnöke a várható következményekre.
12. Ha a tanuló betegség miatti igazolt mulasztása feltűnően sok, s egyébtényezők is indokolttá teszik, az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermekházi orvosával, hogy a tisztázzák a mulasztások okát, s világosan láthasson agyermek terhelhetőségét illetően.

A késések elbírálásával kapcsolatos szabályok

1. Ha a tanuló elkésik az óráról a tanár beírja a naplóba „K” betűvel jelezve,feltünteti annak időtartamát is percekben számolva. Késésnek számít, haa tanuló becsengetés után érkezik tanítási időben bármelyik órára. A tanulónaka késését indokolnia, ill. igazolnia kell osztályfőnökének. A késésekidőtartama összeadódik, ha ezek időtartama eléri a 45 percet egy igazolt, vagyigazolatlan órának minősül. Az első tanítási óráról való 2. késés után azosztályfőnök írásban vagy telefonon értesíti a szülőt.
2. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások orvosi indoklását azosztályfőnök elfogadja, szülői indoklását mérlegeli, és ennek függvényébenigazolja a mulasztást.
3. Az igazolatlan késések fegyelmi intézkedést, ill. fegyelmi büntetést vonnak magukután. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely rosszabb magatartási jegyetés/vagy figyelmeztetést von maga után.
4. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. (pl. nemtörtént meg az előírt időben, a szülő túllépte a rendelkezésére álló keretet,nincs igazolás, a késések igazolásánál évi 2 alkalomnál többször elalvásra,egészségügyi problémára hivatkozás)

Az osztályfőnök köteles:

• az első igazolatlan mulasztás után a szülőt írásban értesíteni
• a következő igazolatlan mulasztásnál az A.Tü.9.r.sz.nyomtatványon felhívni a szülő figyelmét, hogy a gyermek rendszeres iskolábajárásáról gondoskodjék, ezzel egyidejűleg fel kell vennie a kapcsolatot aGyermekjóléti Szolgálattal
• ismételt igazolatlan hiányzás esetén a szabálysértési eljárásmegindítását kezdeményezni a szülő ellen, melynek következménye aziskoláztatási támogatás megvonása is lehet
• Tíz igazolatlan tanítási óránál több mulasztás esetén azosztályfőnök jelzése alapján az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelyeszerinti illetékes jegyzőt.

Testnevelés órára az alábbi igazolási szabályok érvényesek

1. Testnevelés órán csak az előírt felszerelésben lehet tornázni a balesetek megelőzésevégett. Ezért az előírt ruházat nélkül nem vehet részt a tanuló az óraimunkában.
2. Ha tanuló nem hoz felszerelést, – ez nem hiányzás, de a törvény által előírt30%-os órai mulasztás terhére történik.
3. A tanuló felmentését a szülő az ellenőrzőbe írva kérheti, de ez a törvény általelőírt 30%-os mulasztás terhére történik. A szülői kérés figyelembe vétele és afelmentés engedélyezése a pedagógus jogköre.
4. Úszás oktatása alól csak orvos adhat állandó felmentést.
5. Testnevelésóráról 2 tanórát meghaladó időtartamra csak orvos adhat felmentési javaslatot.
6. Az orvos által javasolt gyógytestnevelési foglalkozáson való részvétel kötelező.

Nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségének az a tanuló, aki:

1. 250 óránál többet hiányzott a tanévben, ebben az esetben a nevelőtestület dönt,hogy osztályozó vizsgát tehet-e a tanuló vagy évet ismétel.
2. Egy adott tantárgy óráinak 30%-áról távol volt a tanévben, ebben az esetben anevelőtestület dönt, hogy a tantárgyból osztályozó vizsgát tehet-e, vagy évetismétel a tanuló.

A hetes feladatai

• Felügyel a házirend osztályteremben való betartására
• A tantermet előkészíti az órára (a tábla letörlése, szellőztetés,a kréta beszerzése)
• Minden óra elején jelenti a hiányzókat és az ellenőrző hiányát atanárnak
• Ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem jelenik meg azosztályban, jelenti a tanári szobában
• Gondoskodik az órát tartó pedagógussal együtt a tanteremtisztaságáról és rendjéről

Tanári ügyelet

Ügyelet az alábbi helyeken, időben történik:

• Folyosói: 7:15-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraköziszünetekben
• Ebédlőben: az étkeztetések ideje alatt az ebédeltető pedagógus,de minden ott étkeztető kolléga feladata a rend megteremtése, megtartása, afegyelem biztosítása.
• Reggeli, délutáni ügyelet: reggel 6:45 órától 7:15-ig, valamint16:00 órától 16:30 óráig (kijelölt tantermekben)
• Ügyeleti rend a folyosókon kifüggesztve is megtalálható.

A feladat ellátásáért az ügyeleti beosztás szerintipedagógus felel (SZMSZ).

A tantárgyi /tanévi/ részleges vagy teljes felmentés eljárási szabályai

• Szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadószakértői véleménye alapján mentességet kaphat a tanuló egyes tantárgy vagytantárgyrészlet értékelése, illetve minősítése alól.
• Az eljárás menete:
  1. Szakértői vélemény megléte.
  2. Igazgatói döntés a felmentés tényéről írásban.
  3. A szülő tájékoztatása.
• A mentességet kapott tanulóknak fejlesztő foglalkozásokattartunk, amelyek csatlakozó óraként illeszkednek a tanórák rendjébe. Adiákoknak a megjelenés kötelező.
• A felmentések tanévre szólnak.
• A felmentés tényéről szóló dokumentumokat csatolnunk kell atörzslaphoz, a bizonyítványba be kell jegyeznünk a törvényi hivatkozást.
• Az osztályozó vizsgák
  • Jogszabályban rögzített esetekben, a tanuló osztályozó vizsgánadhat számot tudásáról. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető,de az igazgató által kitűzött vizsgaidőpont/oknak a tanuló felkészüléseszempontjából reálisaknak kell lenniük. Osztályozó vizsgát egy tanév során ajogszabály szerint egyszer – a tanév végén – lehet szervezni, de a helyiszabályozás ettől eltérhet. Iskolánkban a tanuló választhatja meg, hogyfélévkor is vizsgázik-e (ez esetben a számon kért anyag féléves és a vizsgajegybeszámítható az év végi osztályzat kialakításába) vagy csak a szorgalmi idővégén ad számot, azaz évfolyamra előírt tantárgyi követelményekről és az ottszerzett vizsgajegy lesz az év végi osztályzat.
  • Magántanuló esetében a tanév befejezése előtt tesz a tanulóvizsgát. Abban az esetben, ha az első félév során magas a mulasztott órákszáma, és a tanuló óráról-órára nem értékelhető, félévkor írásban számol betudásáról. Az éves munka és a vizsga eredménye összesítve adja a tanulóérdemjegyét.
• A javító pótló vizsgák
  • Időpontja jogszabályban rögzített, (a tanév rendjéről szóló OMrendelet) az állami vizsgák esetében formáját, tartalmát a 100/1997. éviKormányrendelet szabályozza, a helyi vizsgákét pedig az iskolaVizsgaszabályzata.
  • Az osztályozó vizsgára a nevelőtestület kötelezheti a tanulót atörvényi feltételek fennállása esetén, időpontját az osztályozó vizsga előttminimum egy hónappal közli a tanulóval, illetve a törvényes képviselőjével.
  • A továbblépés tantárgyankénti feltételeit lásd a Pedagógiaiprogram vonatkozó részeiben.

A tanulók és a szülők tájékoztatása

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuálistudnivalókról

A diákokat a következő módon tájékoztatjuk

• az iskola igazgatója
• az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalábbkéthavonta,
• a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
• a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosantájékoztatja,
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosantájékoztatják diákjaikat.

Szülők tájékoztatása

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjaittanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza, melyről az osztályfőnök írásban,időben értesítést küld.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyénihaladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrzőkönyvön) keresztül, írásban tájékoztatják.

Tájékoztató a taneszközökről

Minden év júniusában a szülőket az iskola, írásban értesítia következő tanévben használatos taneszközökről. A Pedagógiai Programtartalmazza évekre bontva a használható taneszközök listáját. Az első osztályostanulók szülei a májusi szülői értekezleten kapják meg a tájékoztatást, a tanévközben érkezők az érkezés napján.

Tájékoztató a tankönyvekről

A pedagógusnak a tankönyvek és a taneszközök kiválasztásábana következő szempontokat figyelembe kell venni.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyébeszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásáhozszükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek (illetve aszaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévelőtt júniusban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére aszülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásának szempontjai:

• A taneszközök súlya feleljen meg a törvényi előírásoknak
• A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, legyenekátjárhatóak felmenő rendszerben.
• A tanulmányi segédletek (szótár, feladatgyűjtemény) tegyéklehetővé a tanulók differenciálását.

Iskolánkban jogszabály alapján minden tanuló térítés nélkülkapja a tankönyveket, melyeket számukra az iskolai könyvtár állományábólbiztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, aszükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontbankölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségekvéleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készítiel. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővéteszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Azigazgató megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi afenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.

• A könyvtárból kölcsönzött tankönyveket a tanév végén vissza kellszolgáltatni, használható jó állapotban. Rongálásból eredő kár, illetveelvesztés esetén a könyv árának egyharmadát meg kell téríteni, s akkor a könyva tanuló tulajdonába kerül.
• Az ingyenességre jogosult tanuló használt könyvet is kaphat aziskolai könyvtárból.
• A tankönyveket addig az időpontig biztosítja az iskola, amíg azadott tárgyból felkészítés folyik.
• Tanév közben új tankönyvet nem lehet megvetetni a diákokkal.

Továbbá a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet ide vonatkozópontjai.

Tájékoztató a szülőknek

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolaimunkatervről, az aktuális feladatokról

• az iskola igazgatója.
• a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félévelején,
• a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosantájékoztatja.
• az osztályfőnökök:
• az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbimódon tájékoztatják:

• szóban:
• a családlátogatásokon,
• a szülői értekezleteken,
• a nevelők fogadóóráin,
• a nyílt tanítási napokon,
• a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
• írásban:
• a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőtőla negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.

Az intézmény aktuális híreiről, eseményeiről tájékozódhatnak honlapunkon:
www.jokai-tbanya.sulinet.hu

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

Ha az iskola jogszabály alapján a tanuló által előállítotttermék, dolog, alkotás vagyoni jogát megszerezte, és azt másra ruházza át, atanulóval, illetve a szülővel írásban előzetesen megállapodik, hogy az iskoláta vagyoni jog átruházásából származó haszonból legfeljebb a költségeimegtérítése illeti meg.

Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja

Ez a pont akkor lép életbe, amikor iskolánk bevezeti azelektronikus napló használatát. Működéséről az osztályfőnökök részletesentájékoztatják az érintett tanulókat és szüleiket.

• A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési(olvasási) jogot
• Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét azosztályfőnöknél jelzik, és a megfelelő igénybejelentő nyomtatvány kitöltéseután az iskola gondoskodik a hozzáférés biztosításáról, valamint a szülőe-mailben történő értesítéséről. Az esetleges hozzáférési problémát a szülő azosztályfőnöknek jelzi

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei; a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, a vizsgákra jelentkezés módja és határideje

Az intézményünkben a következő vizsgák szervezhetők:

• Osztályozó vizsga
• Különbözeti vizsga
• Javító vizsga
• Pótló vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a féléviés a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányikövetelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
• a 20/2012.(VIII.31.) R 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnéltöbbet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet
• Egy osztályozó vizsga – egy adott tantárgy és egy adott évfolyamkövetelményeinek teljesítésére vonatkozik
• Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárásátmegelőző két hétben kell megszervezni. Ettől csak rendkívüli esetben leheteltérni.

Különbözeti vizsga

• Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben atanulmányait folytatni kívánja
• külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételekéntírhatja elő az iskola a különbözeti vizsga letételét
• Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgáttennie a tanulónak, amely tantárgy tananyagismerete feltétele a sikerestovábbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek
• A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározásasorán mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia ajelentkező tanuló ügyében
• A különbözeti vizsgák pontos időpontját az intézményvezető határozzameg

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

• a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelenosztályzatot kapott
• az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számárafelróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélküleltávozik, o az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott
• Időpontja augusztus 15–31-ig
• Bizonyítványosztás napján minden tantárgy javítóvizsga témaköreitát kell adni a tanulónak vagy szülőjének, gondviselőjének
• A tanulót a vizsga eredményéről aznap tájékoztatni kell

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nemróható okból elkésik, távol marad.

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudjateljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljesvizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből – kérelmére – pótlóvizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az intézményvezető jelöliki.

A vizsgák hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára.

Vizsgára jelentkezés

A vizsgára jelentkezést a gyermek szülőjének írásban kell benyújtani. (Kivétel a javítóvizsga.) A jelentkezés benyújtásának határideje:

• félévi osztályozó vizsga esetén: november 31-ig
• év végi osztályozó vizsga esetén: március 1-ig
• A kérelem engedélyezéséről az intézményvezető dönt
• A vizsgára jelentkezés befogadásakor a vizsgák időpontjáról a vizsgázók tájékoztatást kapnak
• Szóbeli vizsga: egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb háromvizsga tárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több tantárgyanként.
• Egy vizsganapon három írásbeli vizsgát lehet megtartani egy vizsgázónak.

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adottévfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában találhatókövetelményrendszerével.

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

Az osztályba, a csoportba sorolás szabályai

Az iskolába felvett tanulók osztályba sorolását az intézményévfolyamonkénti egy osztálya határozza meg.

• Az intézményvezető dönt, figyelembe véve az osztályok törvényimaximált létszámát, az integrált oktatásban részesülők arányát.
• Az iskola helyi tanterve a kötelező órák mellett a tanulókszámára a pedagógiai programban meghatározott választható tantárgyak tanulásátbiztosítja.
• A csoportba sorolásról az intézményvezető dönt a szülő kérésealapján.
• Az első évfolyamtól induló szlovák nemzetiségi nyelvi csoportbakerülés feltétele a szülő nyilatkozata a bekerülési szándékról, a felvételrőlaz intézményvezető dönt

A felvétel, átvétel szabályai

Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt atanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye akörzetében található. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiaiprogramja alapján kell dönteni. Előnyben kell részesíteni:

• a különleges helyzetű tanulót
• halmozottan hátrányos helyzetű
• szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő
• testvére az adott intézmény tanulója
• munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskolakörzetében található

Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok

Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészségeséletmód – életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulókkörében.

E feladat teljesítésében a nevelőtestület adiákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyifeltételek biztosításában.

• Valamennyi intézményi program vonatkozásában nagy hangsúlyt kellfektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségiéletvitel gyakorlati megvalósítására
• Az osztálytanítók és a szaktanárok a foglalkozásaikon, valamint atanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétévelrendszeresen kell, hogy foglalkozzanak
• A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kellarra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el.
• A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30perc után szabad csak elkezdeni.
• Napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén a harmadik és negyedikóra közötti szünetet (udvari szünet) a tanulók a pedagógusok felügyeletemellett az iskola udvarán, játékos testmozgás és levegőzés keretében töltik el
• A napközis foglalkozások idején biztosítani kell az iskolasporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát.
• Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számárarendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozószörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack,valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásraajánlása, amelyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör, illetvealkoholos frissítő ital van

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátásátaz intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos hetiegy alkalommal rendel az iskolában, az orvosi szobában, meghatározott napokonés időpontban. (A rendelés időpontja az orvosi ajtóra is ki van függesztve.)

Az előírt egészségügyi ellátások rendjéről (védőoltás,fogászati ellenőrzés) a diákot és a szülőt is előre értesítjük.

A gyermekorvos és védőnő közreműködésével tájékoztatjuk aszülőt a szűrővizsgálatok eredményéről, az esetleges további szakvizsgálatokszükségességéről.

Az iskolaorvos és iskolai fogorvos elvégzi – vagy szakorvosrészvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését,szűrését az alábbi területeken:

• fogászat: évente egy alkalommal
• belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal
• szemészet: évente egy alkalommal
• a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal
• valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálataa nyolcadik évfolyamon

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

A Házirend legitimációjával és nyilvánosságával kapcsolatos szabályok

• A szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a Házirendelfogadása előtt véleményezési jog illeti meg
• A Házirendet az intézményvezető előterjesztésére a nevelőtestületfogadja el.
• A Házirendet az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni.
• A Házirend egy példányát betekintésre át kell adni akérelmezőnek.
• A szülő a jogviszony létrehozásával kötelezettséget vállal aHázirendbe foglaltak maradéktalan betartására
• Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairólminden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat és a szülőket

Záró rendelkezések

A Házirend 2013. szeptember 30-ával lép hatályba. Módosítás időpontja: 2014. szeptember 30. Hatályba lépés: 2014.szeptember 30.

Jogszabály változása esetén, illetve a Házirendben érintettbármely közösség több mint felének írásos kezdeményezése alapján a Házirendmódosítható.

---

Függelék – jogszabályi háttér

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésitörvény végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

31/2020.(VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ (2) bekezdés

484/2020.(XI.10.) kormány rendelet 10.